A Speciális Olimpia Története

NEMZETKÖZI TÖRTÉNET

A Special Olympics International (S.O.I.), az értelmi fogyatékossággal élő emberek nemzetközi szervezete 1968-ban jött létre Washington D.C.-ben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (N.O.B.) 1988-ban ismerte el a Speciális Olimpia Mozgalmat, mint a világ egyetlen sportszervezetét, amely a nevében viselheti az olimpia kifejezést. A Speciális Olimpia mozgalom küldetése, hogy a 8 éves, és annál idősebb értelmi fogyatékossággal élő emberek számára egész éven át tartó edzési és versenyzési lehetőséget nyújtson különböző olimpiai sportágakban. A Speciális Olimpia alapelve azon a meggyőződésen nyugszik, hogy ezek az emberek is képesek – megfelelő segítséggel – tanulni, ezáltal a társadalom aktív és hasznos tagjává válni, és ezzel párhuzamosan élvezni az élet adta örömöket – a munkában, az emberi kapcsolatokban, a szabadidős tevékenységekben, így a sportban is. A sportolás által fizikai, értelmi, szociális és lelki téren egyaránt fejlődnek, erőfeszítéseik eredményéből pedig ugyanúgy kamatozhatnak családtagjaik, társaik, segítőik, mint a tevékenységüket figyelemmel kísérő “civil” környezet. A mozgalom filozófiája a sérült ember saját erőfeszítésére, aktivitására épít. Különleges szabályrendszerével (divízió elmélet) megteremti – az állapotuknak megfelelő körülmények között – a siker és győzelem esélyét. A versenyek lebonyolításában a gyógypedagógia, a sport és a sportszervezés szakemberei egyaránt jelen vannak. Szülők és önkéntesek bevonásával olyan légkör teremthető meg, amely nélkül a sport és a Speciális Olimpia mozgalma nem létezne. A versenyek lebonyolításában közreműködő neves személyek, olimpikonok, színészek, külön megsokszorozzák a siker és az öröm forrását.

Az SO sportolóinak hivatalos esküszövege, az eredeti angol nyelven: “Let me win; but if I cannot win, let me be brave in the attempt.”

Az eskü szövegét a Magyar Speciális Olimpia Szövetség a következő fordításban használja: “Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran!”

Az esküt először Eunice Kennedy Shriver mondta el 1968-ban, az első Nemzetközi Speciális Olimpia Játékokon, Chicagóban. Az ezt követő játékokon pedig a sportolók tettek fogadalmat ezzel a gondolattal. A Nemzetközi Speciális Olimpia Mozgalom ma már a világon régiókra osztott egységekben működik. Az Amerikai Egyesült Államok minden negyedik évben megrendezi a Világjátékokat, amelyeken minden régió legjobbja mérhetik össze erejüket. A régiókon belül az országok Nemzeti Játékokat, nemzetközi versenyeket és országon belül területi és versenyszámonkénti viadalokat szerveznek.

Napjainkban mintegy 200 országban, 6.5 millió értelmi fogyatékossággal élő sportoló, 30 téli és nyári olimpiai sportágban edz és versenyez. A Speciális Olimpia versenyszisztémája mindenki számára győzelmet ígér. A versenyzőket – teljesítményük és koruk szerint – csoportokba osztják. Így a versenyeken nem lesz lekörözött futó, nincs 21:5-ös asztalitenisz győzelem stb. Minden versenyző a saját csoportján belül megközelítőleg azonos eséllyel indul.

Egy csoportban minimum három, maximum nyolc versenyző indulhat. Az első három helyezett arany, ezüst és bronzérmet kap, de a többiek is sikerélményben részesülnek, hiszen ők is a dobogón álnak és helyezési szalagot akasztanak a nyakukba. Így teljesülhet a mozgalom egyik jelmondata: “MINDENKI GYŐZTES!”

A Speciális Olimpia Mozgalom a világon egyre nagyobb nyilvánosságot kap, a versenyeket közvetítik a televíziók, a versenyzőkről írnak az újságokban, beszélnek róluk a rádiókban. A mozgalomhoz egyre több ország, az országokon belül egyre több értelmi fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató intézmény csatlakozik. Ma már egyre kevesebben tévesztik össze a speciális olimpia fogalmát és tevékenységét a paralimpia fogalmával és versenyeivel, ami nem is engedhető meg, hiszen a két mozgalom versenyeztetési filozófiája merőben más.

A mozgalom célja az, hogy bemutassa a társadalomnak: ezek az emberek saját munkájuk, szorgalmuk és kitartásuk révén nagyszerű teljesítményekre képesek. A Speciális Olimpia versenyszervezési rendszere lehetővé teszi, hogy minden sportoló teljesítményével sikert és megbecsülést szerezzen önmagának és környezetének. A mozgalom a sportot, mint eszközt igyekszik felhasználni az értelmi fogyatékossággal élők társadalomba való beilleszkedésének elősegítéséhez, a társadalmi szemléletváltás megvalósításához és az integráció erősítéséhez.

A sport szeretete általános emberi tulajdonság. Számos tényező megosztja a társadalmat, a különbségekre helyezi a hangsúlyt. A sportolás iránti igény azonban összekapcsolja az embereket, tehát fontos integrációs tényező.

A MAGYAR SPECIÁLIS OLIMPIA SZÖVETSÉG (MSOSZ) TÖRTÉNETE

A Magyar Speciális Olimpia Szövetség 1989 óta tervezi, szervezi és bonyolítja az enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékossággal élő, továbbá a halmozottan fogyatékossággal élő emberek rendszeres edzés- és versenyprogramját. Működésünk során a területi versenyektől a téli és nyári sportok világjátékaira való felkészülésig számos egyéb rendezvényt szerveztünk. Rendszeresen tartunk edzőképző szemináriumokat, képviselőink részt vesznek a nemzetközi továbbképzéseken, és mindent megteszünk azért, hogy mozgalmunk a széles magyar közvélemény számára is minél ismertebb legyen.

Részlet Wisinger János tiszteletbeli-örökös elnök köszöntőjéből: “1989. május 6. és 9. között egy lelkes, mindössze 15 fős csoport Varsóban járt, megnézni, megtanulni egy igazi S. O. eseményt, a II. Lengyel Nemzeti Játékokat. Lelkesedtünk, tanultunk, meghatódtunk, irigykedtünk, és hazafelé Varsótól – Diósjenőig jó magyar szokás szerint alaposan összevesztünk. A vita során néhány nagy kérdés is megfogalmazódott: Amire pontosan emlékszem az, bizonyos értelemben ma is, mindig folyamatosan kérdés: kitől és honnan lesz pénz, ki fogja a versenyzőket felkészíteni, ki fogja a versenyeket megszervezni, ki tanítja meg a szabályokat, hol lesz pálya, terem, amely befogad bennünket (nem csak Bp.-en), lesz-e sajtónk, amely hírül adja azt, ami történik. Utazhatunk-e és miből, külföldre netán Amerikába is eljutunk? Csak az intézetek lakói vagy a családokban élők is mozgósíthatók? Nos, mint említettem, ezek még ma is kérdések, talán csak a nagyságrend változott meg tíz év alatt. Amire azonban a végleges válasz mindjárt a megalakuláskor megszületett, és az óta sem kérdés, az a híres emberek, sportolók megnyerése. Alig reméltük, de igaz, Dr. Schmitt Pál, Dr. Frenkl Róbert, Molnár Zoltán, azonnal első felkérésre vállalta az alapító tagságot. És még valaki, Dr. Göllesz Viktor, mindannyiunk tanító mestere, aki egész szívével, minden tudásával támogatott, biztatott, segített bennünket….”

Szövetségünk programjainak koordinálását 9 tagú elnökség végzi, főállású dolgozóink – az országos sportigazgató, a nemzetközi igazgató és az irodavezető – segítségével. 21 sportágban versenyezhetnek a magyar speciális olimpikonok.

Évente több mint 80 hazai versenyt rendez az MSOSZ. A szakemberek szünet nélkül dolgoznak azon, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereknek is lehetőségük legyen kihozni magukból a legtöbbet, fejleszthessék fizikai erőnlétüket, megmutathassák bátorságukat és tehetségüket. A szövetség segíti, bátorítja a sportolókat és ráébreszti a társadalmat arra, hogy a speciális olimpikonok mindannyiunk segítségével szinte teljes értékű életet élhetnek és emellett elismerésre méltó teljesítményekre is képesek lehetnek.

Figyelemmel kísérve erőfeszítéseiket, lelkesedésüket, küzdeni akarásukat, különleges teljesítményeiket egy küzdelmekkel teli új világ tárul elénk, amelyből egészen pontosan a GYŐZTESEK VILÁGÁT ismerhetjük meg.

2021-től a következő ismert közéleti személyiségek, sportemberek, művészek támogatásával és közreműködésével folytatjuk Nagyköveti Programunkat, velük együtt szeretnénk bemutatni, népszerűsíteni a Speciális Olimpia mozgalom célját és tevékenységét, egyben hozzájárulni az értelmi fogyatékossággal élő emberek elfogadtatásához, sporteredményeik elismertetéséhez.

Nagyköveteink:
Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, korábbi köztársasági elnök, a MOB tiszteletbeli elnöke NOB-tag
Kocsis Fülöp érsek-metropolita
Fábián László olimpiai bajnok öttusázó, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára
Wladár Sándor olimpiai bajnok úszó, a Magyar Úszó Szövetség elnöke
Czene Attila olimpiai bajnok úszó, a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke
Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó
Gubacsi Zsófia korábbi WTA-tornagyőztes teniszező
Ivkovic Stojan kosárlabda szakember, a magyar férfi-válogatott szövetségi kapitánya és felesége Ivkovicné Béres Tímea korábbi válogatott kosárlabdázó
Mága Zoltán hegedűművész
Csepregi Éva énekesnő
Várkonyi Attila műsorvezető, lemezlovas.

Reméljük és hisszük, hogy akár a sport, akár szabadidős és kulturális rendezvényeink segítenek majd átlépni azokon a láthatatlan és valós falakon, amelyek mindezidáig megakadályozták az értelmi fogyatékossággal élő embertársaink teljes értékű részvételét a társadalomban.

  Jelentősebb nemzetközi események, ahol hazánkat képviseltük:

  • Speciális Olimpia Nyári Európa Játékok, Glasgow
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Minneapolis
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Schladming
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, New Haven
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Toronto
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, North – Carolina
  • Speciális Olimpia Európa Játékok, Groningen
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Anchorage
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Dublin
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Nagano
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Sanghaj
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Idaho
  • Speciális Olimpia Európa Játékok, Varsó
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Athén
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Dél-Korea
  • Speciális Olimpia Európa Játékok, Antwerpen
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Los Angeles
  • Speciális Olimpia Téli Világjátékok, Graz
  • Speciális Olimpia Nyári Világjátékok, Abu Dhabi
Scroll to Top