Inspiráló beszélgetés olvasható Várkonyi Attilával, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség nagykövetével

Köszönjük Várkonyi Attilának, Dj Dominique-nak, hogy megosztotta velünk gondolatait és támogatta nagykövetként a Magyar Speciális Olimpia Szövetség küldetését.

1. Hogyan kerültél kapcsolatba a Magyar Speciális Olimpia Szövetség munkájával, és miért vállaltad a nagyköveti szerepet?

Még a Juventus Rádió igazgatójaként kaptam meghívást egy asztalitenisz-versenyre Egerbe, ahol először találkoztam a mozgalommal, a vezetőivel és a srácokkal. Az, hogy elvállalom a nagyköveti szerepet, nem is volt kérdés. Sok éve dolgoztunk együtt számos területen – rádióban, televízióban és különleges projektekben is –, ez számomra természetes döntés volt.

2. Mit jelent neked személyesen a Speciális Olimpia közössége?

Nekem ez egy olyan közösség, ahol értelmi fogyatékossággal élők és épek együtt dolgoznak egy ügyért. Azt gondolom, hogy két terület van, amely a valódi integrációhoz közel visz bennünket: a sport és a zene. A Speciális Olimpia mozgalomban pedig mindkettő jelen van.

3. Lemezlovasként rengeteg embert szórakoztatsz már – mit tapasztalsz, milyen ereje van a zenének a közösségépítésben?

Szerintem az egyik legnagyobb ereje van, mert a zenét mindenki szereti. Egy lemezlovas feladata – legalábbis én így látom –, hogy a közönségből közösséget építsen. Ez a jelmondatom is.

4. Volt olyan találkozásod speciális olimpikon sportolókkal, ami különösen megérintett?

Voltam nagy nemzetközi versenyeken és kisebb magyar eseményeken is. Igazolt játékos vagyok futballban és kosárlabdában is. Minden találkozás különleges volt számomra!

5. Mit gondolsz, mit tanulhat a társadalom a speciális olimpikonok kitartásából?

Nagyon sokat. Mindig azt szoktam mondani, hogy a fogyatékossággal élő emberek sportja duplán tanulságos. Egyrészt követendő az épek számára, hiszen amikor valaki elveszíti a járóképességét vagy úgy születik, hogy nem lát vagy nem hall, az egészen más helyzet, mint a miénk, akik sokszor egészen jelentéktelen dolgokba tudunk beleszomorodni. Másrészt példa az érintett emberek számára is, mert a sport és a zene lehetőséget ad az integrációra és arra, hogy teljes életet éljenek.

6. Hogyan tud a zene segíteni abban, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket?

Ez a zene természete, hiszen harmóniára épül. Milyen szép, áthallásos szó: a zene által adott harmónia visszaköszön az emberek lelkében is, és ezáltal közelebb hozza őket egymáshoz.

7. Mit jelent számodra a „Győztesek oldalán” gondolat?

Azt, hogy a fogyatékosság nem jelenti automatikusan azt, hogy vesztesek vagyunk. Egy társadalom méretét és fejlettségét az mutatja meg, hogyan bánik sérült honfitársaival.

8. Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik még nem ismerik a Speciális Olimpia mozgalmat?

Azt, hogy ismerjék meg, mert nagyon sokat tanulhatnak belőle! Részt vettem egy európai projekt összeállításában is, ahol az EU-ban elsőként hoztuk létre az első 100 integrált futballcsapatot. Csapatban focizom és kosarazom a Speciális Olimpia versenyzőivel, ezért azt gondolom, hogy valódi rálátásom van erre a világra. Egyetemistaként mindig vártam a bajnoki meccseket vagy a hétvégi fordulókat, és ugyanígy várom ma is, hogy felharsanjon a kezdősípszó a csapataimmal.

9. Van olyan zene vagy dal, ami szerinted különösen jól kifejezi a sport örömét és az összetartozást?

A Queen – We Are the Champions. Mindig le is játszom a Speciális Olimpia eseményein. Ahogy a Nem Adom Fel együttes is énekli: együtt soha nem adjuk fel!

10. Hogyan tudod nagykövetként segíteni a speciális olimpikonok ügyét a jövőben?

Továbbra is folytatjuk az együttműködést a fellépéseken. A mozgalmat és a szereplőit jól ismerem. Műsorvezetésemmel és a zenével tudom segíteni az eseményeket, a médiában pedig lehetőségem van arra, hogy teret adjak a Magyar Speciális Olimpia Szövetség terveinek, sikereinek és időnként a nehézségeinek is.

Az interjút sportolónk, Horváth Gyula készítette.

Scroll to Top